Tegnap a gondoz�m betett egy nagy dobozba, ami egy aut� h�ts� �l�s�hez volt r�gz�tve. Azt�n be�lt az aut�ba � is, �s elindultunk.

Utolj�ra akkor �ltem ilyenben, amikor ide hoztak. Ide, erre az �j helyre, ahol majd’ egy �vig koptattam a kennelt, ugr�ltam, hanc�roztam k�l�nb�z� szuk�kkal, j�kat h�s�ltem a f�k �rny�k�ban, meleget ettem �s m�ghozz� rendszeresen, est�nk�nt. L�ttam, hogy a kuty�k cser�l�dtek k�r�l�ttem, mindig volt, amelyik�rt j�tt a gazd�ja �s mindig j�tt �j, akit itthagytak. Vid�m kuty�k voltak �s kiegyens�lyozottak, tudt�k, hogy j�nni fognak �rt�k �s t�nyleg mindig j�ttek is, ugyanazok az emberek, akik hozt�k �ket. Egy kutyapanzi� �gy m�k�dik, mondt�k. Hittem is, meg nem is, hiszen �rtem nem j�tt senki, hi�ba v�rtam. Egy id�  ut�n m�r nem is v�rtam, igaz, nem is tudtam kire k�ne v�rnom?! Azokra az emberekre, akik eladt�k a h�zukat velem egy�tt �s nem t�r�dtek azzal, hogy mi lesz velem? Vagy azokra,  akik behoztak ide, hogy az �r�m�met kifejez� ugr�l�sr�l leszoktasson valaki? J�, persze, �k aranyosak voltak, de … m�giscsak itt vagyok nem? A gondoz�nkt�l sok szeretetet kaptam, de nem t�bbet mint b�rki m�s. Jutifalatb�l is mindig pont annyit, mint b�rki m�s. H�t nem vagyok �n m�r m�s? Nem vagyok �rt�kes, k�l�nleges? Nem szeret engem senki sem  jobban, mint m�s kuty�t? Most is visznek valahov�.

M�g mindig megy�nk. Kezdek f�lni. Hov� visznek? Mi v�r r�m ott? M�r 3 �ves vagyok, sokat  tanultam gondoz�mn�l. �lve v�rom a vacsit, �s m�r nem is ugr�lok fel az emberekre (annyira). Mindig mosolygok �s cs�v�lom a farkam. �rizn�m �n a h�zat is, de addig a mostani helyemen nem mehettem el, a kuty�knak a kutyafuttat� �s a kennelek voltak fenntartva. Pedig ha lenne saj�t, igaz�n saj�t gazd�m, aki csak az eny�m, senki m�s�! Ha �n  lenn�k neki legszebb, legk�l�nlegesebb kutya a sz�les e vil�gon! H�t �n az�rt b�rmit megtenn�k! Boldogan dolgozok neki, �rz�m a h�z�t, vigy�zom a gyermek�t, j�tszok vele �s m�g simogathat is ha akar, b�rmikor! Hjaaaaaj, az lenne csak az igazi j� vil�g!

Hopp�! Ismer�s k�rny�ken vagyunk. H�, h�, �n m�r j�rtam erre! Kezdek eg�szen izgalomba j�nni! Most meg�llunk. De ez nem az a h�z. Vagy m�gis az lenne? Az udvar igen, lehets�ges, de  a h�z… Valahogy olyan m�s. „Sz�pen �t�p�tett�k" mondja gondoz�m. Aha, most m�r �rtem �n is. �s van egy hatalmas kennel is az udvaron. Az utca fel� n�z. De csak egy kennelt l�tok. Lehets�ges ez? Lehet, hogy az eny�m lesz? �s ki fog r�lam gondoskodni?
Ny�lik a h�z ajtaja �s ismer�s f�rfi l�p ki rajta. � az, aki etetett �s itatott, miut�n gazd�im elmentek, itthagytak engem (�k �gy magyar�zt�k: elk�lt�ztek). Arra a m�sik helyre, a Panzi�ba is � vitt el. Rendes ember, szeretem a szag�t. Fel�nk k�zel�t, mosolyog. Ide�r, kezet fog gondoz�mmal. Megpaskolja az oldalam, simogatja a fejem. A k�t f�rfi besz�lget, j� hallgatni �ket, megnyugtat. Valami�rt melegs�g j�rja �t testem, megk�nnyebb�l�k, ha eddig nem t�rt�nt baj, akkor ezut�n sem lehet. Egyszercsak gondoz�m b�cs�zkodni kezd, leguggol hozz�m, simogat. Halkan besz�l hozz�m, mintha valami nagy titkot b�zna m�g utolj�ra r�m. K�r, hogy viselkedjek j�l, ne ugr�ljak a kisl�nyra, ne legyek heves �s ne akarjak a ker�t�sen kiugr�lni. Azt mondja haza�rtem, ez az udvar �s ez az ember most m�r az eny�m. H�vjam az udvart otthonomnak, a f�rfit a gazd�mnak. Azt is mondja, hogy tal�lkozunk m�g. Rem�lem. Sokat k�sz�nhetek neki. P�ld�ul azt, hogy haza�rtem.